“Bővített, egységesített Európa” címmel megtartott konferencián vett részt a Szórvány Alapítvány
Egységesített és kibővített Európa témájában tartottak konferenciát 2016 szeptember 23-25 között Palicson. Négy témakört érintettek, ezek a politika és kormányzás, civil szervezetek és polgárság, gazdaság, valamint a helyi intézmények. Az eseményre több országból érkeztek résztvevők. A Szórvány Alapítványt ketten képviselték: Kovács Katalin (projekt menedzser) és Kása Zsolt (pénzügyi menedzser).
“Az Európai Unióban rejlő lehetőségek sokáig megfoghatatlanok az átlagember számára. Az európai uniós csatlakozást stratégiai célként kezelő országok unióbarát állampolgárai esetleg annyit tudnak, hogy az európai közösség kedvező változást hozhat az életükbe, a legtöbben viszont nem tudnák megfogalmazni, hogy mi is lenne ez a kedvező változás. A különféle európai alapokról is sokan hallottak már, de nem biztos, hogy tisztában vannak vele, milyen fejlődés, fejlesztések alapjai lehetnek ezek. Másrészt olyanok is vannak, akik a határtalan lehetőségek és pénz forrásaként tekintenek az EU-ra, nem foglalkozva az esetleges buktatókkal, szabályokkal. Ezekhez hasonló és a kis közösségek fejlődési lehetőségeivel kapcsolatos kérdésekre próbáltak választ adni az elmúlt hétvégén Palicson a Bővített, egységesített Európa címmel megtartott konferencián. Kása Zsolt, a temesvári Szórvány Alapítvány pénzügyi vezetője és Baski András, Lajosmizse polgármestere nyilatkoztak lapunknak.
Azzal kapcsolatban, hogy mi az első érezhető változás az uniós csatlakozást követően, Kása Zsolt viccelődve megjegyezte: a zavartalan határátkelés, ezt biztosan mindenki érzékeli és díjazza. A közös piac, illetve az abba való belépés is fontos és azonnal érezhető momentuma a csatlakozásnak, a többi dolog idővel válik érzékelhetővé, csak nem annyira látványosan – tette hozzá. Az állami támogatások fokozatosan tűnnek el, azaz az új támogatási rendszer is lassan áll fel –magyarázta Kása Zsolt.
Lépésről lépésre történő változások ezek, a csatlakozás pillanatában még nem érzékelhető, hogy több pénz kerül a rendszerbe. A csatlakozást követő két-három évben érzékelik a tagállamok, hogy nagyobbak a lehetőségeik, hogy többet pályázhatnak, és sokkal több pénzt kaphatnak. Az előcsatlakozási alapok kiváló lehetőség a felkészülésre, a pályázás rendszere és logikája később nem változik. Aki már megismerkedett az előcsatlakozási alapok működésével, az később is nagyobb eséllyel fog pályázni. Ezt érdemes lenne szem előtt tartani Vajdaságban is. Egyébként értesüléseim szerint Vajdaságban sokan foglalkoznak ezekkel a pályázatokkal. Érdemes kiemelni a magyar–szerb, illetve a román–szerb határon átnyúló együttműködést is, ezek szintén jól felkészítenek. A romániai és a szerbiai települések között jó az együttműködés. Több olyan településsel is együttműködünk, amelyek érdekeltek a határon útnyúló projektumokban. Szerbiából például Zenta és Magyarkanizsa is régi, jó partnerünk. Remélem, hogy ezt az együttműködést sikerül elmélyíteni, főleg Szerbia csatlakozását követően. Az együttműködés a lehető legkülönfélébb jellegű projektumok terén valósul meg: emberek közötti együttműködés, infrastrukturális beruházások, szennyvízhálózatok kiépítése – taglalta Kása Zsolt.” (Magyar Szó Online)
Az Ostorka Polgárok Egyesülete a Palics Helyi Közösség támogatásával sikeresen pályázott az Európai Unió Europe for Citizens programjában. Így Palicson első alkalommal partnertelepülési találkozót tartottak. A találkozón Butás Béla jogi szaktanácsadó előadásában az euroszkepticizmusról, valamint Szerbia jelenlegi EU csatlakozási helyzetéről beszélt. Butás Béla, jogi szaktanácsadó, szerbiai képviselőház: „Szerbiának 35 fejezetet kell megnyitnia, vagyis véghezvinnie és lezárnia ahhoz, hogy teljesítse az unió által előírt feltételeket. Jelenleg négy fejezet van megnyitva. A többin még dolgoznak a tárgyalócsoportok.”